Ez egy olasz paradicsomos bableves, amit én most az egyszerűség kedvéért lassúfőző edényben csináltam, de persze egy sima edényben is működik. :) Lehet kicsit variálni, ha valaki akar bele húst, az elején pirítani darált húst és azt beletenni, vagy a végén akár virslit is lehet (na mondjuk így más kevésé olaszos... :D), nekem most ez a zöldséges verzió tetszett, meg így a Matyi is barátkozik vele. :D

Gergőm emlegette, hogy régen evett olyan húsos tésztát tejföllel, amit nagyon szeretett, úgyhogy gondoltam megpróbálkozom vele, hátha sikerül megcsinálnom. Azt mondta jobb lett, mint amit gondolt, úgyhogy marad a repertoárban. :D Amúgy gyors is, finom is, és nyers húst se nagyon kell tapogatni hozzá, amit én nagyon nem bánok.... :)

Ez egy régebbi recept alapján készült, de kicsit átalakítva. Nagyon gyorsan megvan, és ami nagy előnye, hogy a sok almától még 2-3 nap után is puha és cukor se túl sok kell bele. :) Egy jótanács, hogy az almareszelést ne körömfestés után csináljátok (vagy menjen géppel), mert én tuti belereszelek a körmeimbe, leginkább akkor, mikor frissen vannak festve. :D 

Ezt a receptet is netes csoportban találtam, Matyival kipróbáltuk, és nagyon bejött. :) Azóta már egy csomó verziót sütöttünk belőle, csak megírnom nem sikerült. A pudingportól (pontosabban a benne lévő keményítőtől) hihetetlen omlósak lesznek a kekszek, tökéletesek sütipecséthez, és minden pudinggal más (egy kosszal két keksz elkészül). Amire közben jöttünk rá, hogy ha szeretnénk a pudingok színét jól kihozni, akkor az olvasztott vajban kell a pudingport elkeverni, és csak utána a cukrot-lisztet hozzáadni. Ami nekünk nagyon bejött az a vajkaramellás és a csokis-rumos puding, ja meg Matyinak persze a puncsos, a fő kedvence. :D Szerencse, hogy jóóó sok pudingpor jár nálunk mostanában, köszi Dodi! :) <3 Ja persze ha két zacskó egyforma pudinggal csináljátok, akkor nem kell azt a felezgetést megcsinálni, amit az elkészítésnél írok. :)