Ezt is már régóta terveztem, aztán a Niklakertes ládában volt hozzá minden, úgyhogy gyorsan meg is csináltam. :) Nagyon finom, és kicsit más, mint a mi magyar lecsónk. Mindjárt teszek majd fel egy infografikát a nemzetek lecsóiról is, asszem végig fogjuk próbálgatni őket. :)

Alaprecept, de ez is olyan, hogy mindig ki kell keresnem az arányokat hozzá. :D :D Elég ritkán csinálok, pedig tökjó lekvárral édesen, vagy sóval/lecsóval/pörkölttel sósan is. :)

Az alapötletet Kingától kaptam, hogy ilyen simán lehet lekvárt főzni. A sárgabarackkal kezdtem, amikor egyszer csak lett 5 kiló barackom, aminek a befőzésére egy fél este állt a rendelkezésemre, Kinga meg megnyugtatott, hogy ezzel semmi meló. Hát így is lett, azóta már hasonlóképp készült az áfonya és hétvégén az őszibarack és a szilva is. Amiket persze nem terveztem befőzni, de először rendeltem a Niklakertes zöldségládámhoz, aztán Anyucitól is hoztam utánpótlást. De nem bánom, mert nagyon finom mindegyik. :) :)

Na ez se nagyon recept. :) A niklai ládához most kértem egy dinnyét, és mivel egyszerre túl nagy volt, hát gondoltam valahogy tegyük el későbbre. Nagyon finom édes volt, úgyhogy nagyjából semmi nem kellett hozzá. Egy részét fagyiformákban csak simán lefagyasztottam, a Matyi már a másodikat eszi reggeli címén, a nagyszoba parkettája meg ragad a dinnyelétől... :D Most épp ez az aktuális fagyija. Az egyetlen macerás része a dinnyemagozás, de a Matyi segített, úgyhogy egész gyorsan ment, csak utána sokat kellett takarítani. :D

Hát akkor most megtanultam azt is, hogy a patisszon bizony két sz. Tuti én is eggyel írtam volna, mint Fecó az eredeti receptben, ha nem olvasom el a kommenteket, ahol egy tanult kolléga javította a hibát. Úgyhogy én most nagyon okosan már nem hibázok. :) Kicsit módosítottam, mert tárkonyom nem volt, petrezselymem viszont igen. Két kicsi niklakertes patisszonom volt. Az egyetlen bajom nekem is a hámozás volt, itt-ott rajtamaradt a héja, és az kemény maradt főzés után is. Amúgy nagyon finom, én meg különben is imádom a curryt, úgyhogy sztem más zöldséggel is lesz ilyesmi. :)

Íme a cukros, tejes, búzás, nemegészséges recept, amit ígértem. :) És igen, végülis abban is nagy igazság van, hogy ezt aztán minek posztolni, hát minden rendes és rendetlen háziasszony, anyuka, de olyan pasi is, aki látta már a konyhát belülről tudja, hogy ezt hogy kell. Ennek ellenére én a viszonylagos konyhai gyakorlatommal minden alkalommal (hozzá kell tennem, ez kb évente kétszer van... :D) a google-nél kezdem a tejbedarafőzést, mert bazira elfelejtem az arányokat, és magamtól vagy valami kőkemény izét, vagy tejet főznék némi daraszemcsékkel benne... Szóval a blog eredeti céljához visszanyúlva, ha másért nem, hát azért hasznos lesz ez a poszt, hogy innentől már könnyebben megtalálom a tökéletes tejbedara arányokat. :) Ami viszont vicces, hogy felelősségteljes és egészségtudatos 30 évesként már mégsem mondhatom, hogy én halok meg azonnal a tejbedaráért, hát próbáltam ma kapacitálni a kölköt, hogy akarjon már egy kicsit, és főzhessek neki. Majd persze a maradékot önfeláldozóan megenném. A Matyi viszont közölte, hogy ő ilyet nem akar, inkább adjak neki káposztafőzeléket vagy dinnyét.... :D Így jártam, úgyhogy főztem egy adaggal, ő belenyalt, és közölte, hogy mind az enyém.... :D Igen, kössz, jól vagyok. :D Mese vége. :D